Minden gerinces élőlény összetett mozgáskoordinációját a csontvégek találkozásánál található ízületek teszik lehetővé. Az izületi végeket ízületi porc borítja, ezek funkciója, hogy a csontok ne érintkezzenek egymással, hiszen az igen fájdalmas lenne. Az izületi porcok normális esetben folyamatosan el vannak látva ún. kenőanyaggal annak érdekében, hogy a mozgás közben ne jöjjön létre súrlódás.
Az izületi végeket ízületi porc borítja, ezek funkciója, hogy a csontok ne érintkezzenek egymással, hiszen az igen fájdalmas lenne. Az izületi porcok normális esetben folyamatosan el vannak látva ún. kenőanyaggal annak érdekében, hogy a mozgás közben ne jöjjön létre súrlódás. Ez a kenőanyag biztosítja azt, hogy a porc ne kopjon el. Az izületi folyadékot – amely kenőanyagként funkcionál – az izületi tok belső rétege termeli. Az izületi tok zárt burokként fogja körbe az izületet, funkciója nemcsak a folyadéktermelés, de a külső behatásokkal szembeni védelem is. Az akadálymentes mozgást az izületi szalagok, valamint a környező izmok biztosítják.
Ezek a részegységek együttesen segítik elő a gerinces élőlények megfelelő mozgását. Vannak a szervezetben egyszerűbb és bonyolultabb izületek, attól függően, hogy mennyire összetett mozgást kell lehetővé tenniük. A legbonyolultabb a térdizület, amelyre szükség is van, hiszen ez az izület kapja a legnagyobb és legváltozatosabb terhelést.
Amennyiben az izület bármelyik részegysége nem megfelelően vagy korlátozottan működik, akkor jön létre az izületi gyulladás valamelyik formája. Az izületi gyulladás kialakulásának okozója lehet az izületi folyadék túlzott termelődése, esetleg ellenkezőleg, a nem kielégítő mennyiség, továbbá a porc rendellenessége, vagy a tok sérülése. Ezek a jelenségek mozgáskoordinációs zavarokhoz, esetleg deformitásokhoz vezetnek, de minden esetben fájdalommal járnak.