ROSAJELL
Csipkebogyó csicsóka koncentrátumban
Felhasználási javaslat: napi egy teáskanál
Nettó tömeg: 200 g
Minőségét megőrzi: a lapkán jelölve (gyártás napjától számított 1 évig)
Fogyasztható: felbontás dátumától számított 1 hónapig, hűtőben tárolva
Tárolás: max. 20 C°-on, száraz, fénytől védett helyen
Származási hely: Magyarország
Nyilvántartási szám: 06 13 34
Összetevők: csicsóka sűrítmény 70%, csipkebogyó sűrítmény 15%, vörös szőlő sűrítmény 15%
Allergének: az üzem területén zeller sűrítmény feldolgozása is történik.
Tápérték:
A csomagolás folyamatát a HACCP és a GMP előírásai szerint végezzük.
Termékeink tartósítószereket, cukrot, valamint szintetikus adalékanyagokat, színezékeket nem tartalmaznak.
A készítmények gyümölcsvelőből/gyümölcs-sűrítményből, egyedi technológiára épülő vákuumszárítással készülnek. A szárítás 50 C° alatt történik, így termikus bomlás nem lép fel. Ezen technológia a biológiai termékek teljes vízkivonására ad igen kedvező megoldást, melynek köszönhetően megmaradnak az eredeti íz, zamat és aroma, az illat és szín anyagok, valamint a vitaminok, a makro és mikroelemek, és a biológiailag aktív anyagok döntő többsége koncentrált formában.
A csipkebogyó ajánlható
- légúti, húgyúti problémákra
- kiváló hurutoldó
- gyulladáscsökkentő
- gátolja az erek elmeszesedését
- izomgörcs ellen
- sorvadásos betegségekre
- csökkenti a zsírok felszívódását
- porckopás regeneráló
Mit tudhatunk a csicsókáról?
A csicsóka (Helianthus tuberosus) az őszirózsafélék családjába tartozó gumós, évelő gyógynövény. Észak-Amerikából a 17. század elején került Európába. Közeli rokonságban áll a napraforgóval. Tavasszal akár össze is lehet őket téveszteni, de később már nem, mert a csicsóka sárga virágai a napraforgóéhoz képest kicsinyek, és jóval később, augusztus elején nyílnak. A növény szára (azonos talajviszonyok között) a napraforgóénál vékonyabb és magasabb, akár 3 m magasra is megnő. Magyarországi éghajlatunkon a késői virágzás miatt a magok már nem tudnak kifejlődni, így magról nem tudunk csicsókát szaporítani. Gumói, amelyek megvastagodott szárképletek, nem közvetlenül a tövön, hanem az 5-20 cm hosszú gyökérrészen találhatók, ezért nagyobb területen helyezkednek el. Héjuk színe lehet fehér vagy sárga, de a leggyakrabban olyan színű, mint a rózsaburgonyáé. A gumók húsa hófehér. Felszínük ripacsos, barázdált, összetett, nehezen tisztítható.
Ezt a nálunk alig ismert gumós zöldséget a nagyvilág elegáns éttermeiben gyakran homár, libamáj, szarvasgomba, nemes tengeri halak, fésűkagyló és más drága ételek társaságában tálalják.
Felhasználása csak fantázia kérdése, mert szinte minden alapanyagunkkal harmonizál. Fogyaszthatjuk nyersen, salátákban, párolhatjuk, főzhetünk belőle szószokat, kifacsart levéből kitűnő turmixital készíthető – naranccsal, citrommal, mézzel, almával, de köretként csicsókalepényt készítenek belőle, vagy krumplipürészerűen készítik el, és kelbimbóhoz, csirkéhez adják.
A csicsóka élettani hatásai
A csicsóka szénhidrátokban, ásványi anyagokban, vitaminokban, szerves savakban gazdag. Kellemesen, enyhén édeskés ízű, főleg nem emészthető szénhidrátokat (poliszacharidokat) tartalmaz. Ideális azok számára, akik súlyfelesleggel küzdenek, mivel kalória tartalma alacsony, ásványi anyag tartalma magas, nagyszerű segítség a fogyókúrához. Olyan kis molekulájú frukto-oligoszacharidot, inulint tartalmaz, amely megköti a koleszterint, gátolja a trigliceridek, a foszfolipidek és a szabad zsírsavak képződését is, ezenkívül immunstimuláló, valamint szakirodalmi adatok szerint mellrák esetében gátolja a tumor növekedését. Az inulin elősegíti a kálcium és a magnézium felszívódását. Az inulin legértékesebb tulajdonsága, hogy tartós fogyasztás esetén sem emeli a vércukorszintet. Az inulin az emberi szervezetben nem metabolizálódik, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják a csicsókát. Egyes adatok szerint az inulin képes fokozni az inzulin termelését, így napi rendszeres fogyasztása további előnyökkel szolgál a cukorbetegek számára.
A frukto-oligoszacharidokat a prebiotikum kategóriájába sorolják. A prebiotikum jótékony hatását az emésztőrendszerre a hasznos bélflóra fejlődésének és/vagy tevékenységének fokozásával fejti ki. Különösen fontos a szerepe antibiotikum adagolás után a bélflóra egyensúlyának visszaállításához. Szelektív módon szolgál tápanyagként a hasznos bélbaktériumoknak (pl. Bifidobacteriumoknak, Acidophiliusoknak). A káros bélflóra tagjai számára viszont közömbös, mivel azok inkább az egyszerű cukor bomlástermékein élnek. Jótékony hatása van candidózis esetében, hiszen az egészséges bélflóra helyreállítása után a candidózis tünetei is megszűnnek. A csicsóka káliumban, kálciumban, magnéziumban, foszforban, valamint nyomelemekben (vas, mangán, cink, króm, szilícium) gazdag, a vitaminok közül az A, B1, B2, B3 vitaminok, valamint esszenciális aminosavak találhatók benne.
Mit tudhatunk a csipkebogyóról?
A csipkebogyó a vadrózsa (Rosa canina) és a japán rózsa (Rosa rugosa) áltermése, népies nevei: csipke, csitkenye, hecsedli, hecserli. A csipkebogyó az első őszi fagyok idején érik be. A termés színe változó, a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét, mélyvörös már puha húsú, túlérett. A csipkebogyó tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedése után azonnal felhasználjuk. Csipkebogyótea készítéséhez a kocsánynál vágjuk le a termést, vágjuk félbe, majd távolítsuk el a magokat és a szőrös magbelet.
A csipkebogyót (Cynosbati pseudofructus (cum seminibus)) gyógytea, gyümölcsbor, szörp, vagy lekvár, mártás, leves készítésére használjuk. Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólé készítésére. Bort is készítenek belőle. A bogyót nem szabad forró vízben áztatni.
Magjából csipkebogyó olajat is készítenek. A bogyók a szedés utáni napon, vagy meleg, száraz helyen megszárítva hosszabb ideig (akár egy évig) is felhasználhatók maradnak. Továbbá csipkebogyóból liszt is készíthető, amely ínséges időkben szükségeledelként szolgált, háborús körülmények között sokan házilag kenyeret vagy pogácsát sütöttek belőle. Jelenleg a csipkebogyóliszt a reformkonyha egyik népszerű alapanyaga.
Mit tudhatunk a vörös szőlőről (Vitis vinifera)?
A szőlő olyan régi növénye az emberiségnek, hogy már a Bibliában is találkozhatunk vele. Noé a világot elpusztító özönvíz után szőlőt ültet, és így köt szövetséget Istennel, a szőlőből készült bor ettől fogva kapcsolatot jelent a fenti hatalmakkal. Krisztus egyik szimbóluma a szőlőtőke, az utolsó vacsorán elfogyasztott kenyér és bor pedig azóta része az egyházi liturgiáknak. A gyümölcsnek a görögök vallásában is központi szerep jutott. A bor és a mámor istenét mi más is jeleníthetné meg, mint a kacsokkal kúszó, indás szőlő, a mindenhová eljutó, túláradó életöröm jelképe.
Minden szőlő gyümölcsei 6-300 szemből álló fürtökben rendeződnek el. A szemek színe igen változatos, egy faj alfajainál akár eltérő is lehet. Jellemző szín a fekete, a kék, az arany, a zöld, a lila, a piros, a rózsaszín, a barna, a barackszín és a fehér.
Felhasználásuk sokrétű: készülhet belőlük lekvár, gyümölcslé, bor vagy szőlőmagolaj.
A honlapon található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, nem az OÉTI, illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) szakvéleményei, a termék összetevőire vonatkoznak, nem magára a készítményre.
Ha Önnek egészségügyi problémái vannak, a diagnózis felállítása céljából forduljon szakorvoshoz. Nem állítjuk, hogy termékeink bármilyen betegséget megakadályoznának vagy megszűntetnének.
